Hogyan készül egy anime?!

Hát most tényleg nagy fába vágtam a fejszémet. Arra gondoltam, hogy most nektek az anime készítés csodálatos világába viszlek titeket. Sok félre értetés és vita van, hogy a kézzel készítik-e az animékat, de igen és ez a csodálatos dolog benne és egyedi az anime műfajában. 

Anime készítés első lépése hogy egyes epizódok szinapszisai alapján meg írják a SCRIPT az-az a forgatókönyvet.

Ez egy írásos változata a jövőben elkészült anime és érdekesség, hogy nem egy ember írja, hanem többen írják és van egy SCRPIT SUPERVISOR aki összesíti az összes írást. Mielőtt véglegesítik, ellenőrzi a SCRPIT a producer, rendező és jobb esetben az eredeti szerző is. Amikor véglegesítik, a kor két emberhez kerül a rendezőhöz és az epizódrendezőhöz. Míg a rendező átlátja és menedzser az egész folyamatot. Addig epizódrendezőhöz az, aki konkrétan az egyes epizód részekkel dolgozik.

Ebbe a folyamatban van még a karakter dizájner, aki minden egyes karaktert ki dolgoz. Kívülről, belülről, felülőröl, oldalról hogy néz ki, színekre és ezt véglegesítik. És ez lesz az a minta, sablon, ami később a többi rajzoló tud majd dolgozni.i.

STORYBOARD tartalmaz az anime fő építő követi, az egyes snitteket és jeleneteket. A szereplőket rajta, azok mozgását, hogy mennyi ideg lesznek a képernyőn és a kamera hogyan fog mozogni.         

STORYBOARD természetesen vázlatosan van meg rajzolva, ennek csupán lényege, hogy nagyából lehetsen látni, hogy hogyan fog fel épülni, hogy milyen jelenetek lesznek benne. Tehát ez agya az anime gerincét.  

Hát hogy hány rajzból állhat fel egy STORYBOARD, ez meg van határozva előre. Ugyan is nagyban függ a pénztől, hogy mennyit tudnak rá fordítani.  STORYBOARD általában a rendező készíti, rajzolja meg saját maga. Ez ért sok szór a  STORYBOARD láthatjuk és érzékeltet, hogy a rendező hogyan szeretné a legjobb anime adaptációt meg csinálni. De van olyan, hogy több STORYBARD-er író és készítő dolgozik egy-egy rész meg alkotásában nem csak a rendező. Mert, hogy egy átlagos anime résznek a STORYBOARD-sítása akár 3 hete is vehet igénybe. 

Következő lépés a LAYOUT, ami a STORYBOARD tovább fejlesztett változata. Ahol szintén A4 papira dolgoznak. De egyes papíron egy-egy jelenet van szépen kidolgozva. De természetesen nem anime minőségben, de egy foknál szebben már, van alaphátér is van mögötte. Szintén láthatok rajta információk, mint hogy ez a karakter merre fog mozogni, hogyan fogja a kamera felvenni. 

LAYOUT az animéknál egy szere tölti be a rendező és a fő operatőr szerepét a hagyományos filmeknél. A két szereplő munkáját tudják össze egyeztetni gyakorlatilag (véglegesíteni). 

Utána a rendező jóváhagyta a LAYOUT a kor duplikálja, és két részleghez kerül: háttér (BACKGROUND) az KEY ANIMA TION.  BACKGROUND érthetően itt rajzolják meg a háttereket. A hátteret és a karaktereket külön rajzolják meg. A régi animéknál kézzel rajzolták a hátteret, de ma már digitálisan készítik. Így költség hatékony meg könnyén alakítható, ha szükséges. KEY ANIMA TION akik a KEY FREE rajzolják meg. Ők a kulcs animátorok, akik a kulcs képkockákat rajzolják meg az anime folyamán.   

 

De látszik néha, hogy kevés KEY FREE alkalmaztak egyes animékban, de ez függ a felhasználható pénz mennyiségétől. Ez ért láthatjátok egy-két animéban ronda a mozgás sajnos.  

A KEY ANIMA TION a LAYOUT és STORYBOARD alapján dolgoznak, de a konkrét mozdulat hogyan fog kinézni azt nagyon meg határozza az animátor szándéka és a rajzolási stílusa. Ahogyan ő papira viszi az adott dolgot. Összesen 20 kulcs animátor dolgozhat egyetlen anime részen. Úgy hogy az animációs rendezőnek a feladata az hogy össze fogja mindenkinek a munkáját. Nézze, hogy konzisztens-e az összes folyamat és az összes meg rajzolás. Helyenként javítást végezzen. Akár egész FREE újra rajzolhat az animációs rendező.

IN-BETWEEN ANIMATION, itt nincsen helyük a kreativitásra és a saját stílus kifejezésre. Nekik az a feladatuk hogy a KEY ANIMA TION (kulcs animátor) munkáját kell újra és újra rajzolni, amíg nem passzol következő képkockához. De vannak olyan kulcs animátorok, akik maguk rajzolják meg az egész jelenetet, mert nem akarják, vagy nem merik másra bízni azt az adót, munkát. 

Pl.: Yoshinori Kanada: Fullmetal Alchemist Brotherhood Mustang vs Lust égész jelenetét maga egyedül csinálta. 

       

Egy átlagos animénak 3000 db, meg rajzolt kép kockája van. Na, itt az a lényeg, hogy mind a 3000 db rajz az kézzel van készít ve.  De vannak olyan animék amik 15 000 kézzel rajzolt kép kockát tartalmaz.-Na, az nem semmi szerintem! 😱  

Most követ kezeik a digitalizálás. Ahol minden egyes kép kockát be szkennelnek és onnan a COLORING részleghez kerülnek vagy más kép ki festőkhöz. Akik ki színezik a kép kockákat, egy meg adót séma szerint. Kész a karakter és a háttér össze rakják. Na és ez után jön a FILMING, azaz a filmezés, amihez egy speciális programot használnak. Ami össze fogja az összes rajzot és készít egy animációt. Ez után számítógépél hozzá adnak néhány speciális effektet, animéhez mint pl.: cigi füst gomolygása, a kard élének csillogása, stb. Van olyan sok effekt amit sokkal könnyebb számítógépél megcsinálni. Ekkor kerül rá a CGI és a külön féle digitális elemek. Amikor vége a digitális utó munkának a kor.  Az egész stáb össze ül és meg nézik a kész animét, hogyha kell javítani a kor meg tudják csinálni. Ez után hozzá adják a hangot, zenét és a külön féle hang effekteket. E kor készítik el szinkronizálást is. Na és ezzel kész is egy rész.